HobbyCNC fórum
  v0.9.3.4

Fórum betekintő Fórum címe: http://forum.hobbycnc.hu



Szervo homokozó :)

Szervo motorok számításaira tett kísérletek


Időrend:
Oldal 3 / 14 Ugrás ide:
|◄ Első  ◄ Előző  1 2 3  4   5   6   7     Következő ►  Utolsó ►|

Fórum főoldal  |  A lap aljára

elektron | 13591    2012-10-13 16:29:00 [569]

Na igaz, pont most próbálok itt valami szervós dolgot összeépíteni ...


svejk | 25440    2012-10-13 16:27:00 [568]

Elméletileg igen, de a gyakorlatban pár perc alatt beállítható.

Előzmény: elektron, 2012-10-13 16:15:00 [567]


elektron | 13591    2012-10-13 16:15:00 [567]

Egyébként ha egy rendszert bemérünk nem lehet eleve számolni a PIDet is és nem kísérleti úton állítani be ?


svejk | 25440    2012-10-13 15:44:00 [566]

Most futottam át Szalai linkjét.
Csak nem vagyok teljesen idióta.
Előkerestem a régi kísérleteim kellékét, a kimosott csapágyakat, az esztergált ismert inerciájú "lendkerekeket".
Szóval hasonlóan mértem ahogy le van írva a linkben.


Előzmény: Gabcsi5456, 2012-10-13 15:06:00 [565]


Gabcsi5456 | 484    2012-10-13 15:06:00 [565]

Szalai György által leírt módszerrel mérhető is, csak az a lényeg hogy pont ugyanabban a mozgástartományban kell összehasonlítani a két mérést, mert akkor egyenlő a veszteség-igy az kiesik. Ezen kívül úgy kell elhelyezni az ismert tehetetlenségű testet hogy az ne befolyásolja a veszteséget.

Tehát így már nem is olyan távoli a megoldás:

Adott egy machanika

-szükség van egy rendszerre ami méri a gyorsulást
-Egy ismert inerciájú testre
-valamire ami állanó nyomatékkal terheli a tengelyt

Ezzel megvan a tehetetlenség


-egy DC servomotorra
-egy rendszerre ami méri az áramot (nyomatékot) az idő függvényében

Az így mért adatok alapján megvan a mechaninkánk fofdulatszám-veszteség függvénye

A többi adat ami esetleg kell a hajtás méretezéshez meg szintén számítható pl forgácsolási paraméterekből.

Igy pontosan meg lehet határozni hogy milyen fordulaton-mekkora nyomatékigénye van a gépünknek- ehhez ki lehet választani a legmegfelelőbb motort-áttételt

Előzmény: svejk, 2012-10-13 13:54:00 [562]

Gabcsi5456 | 484    2012-10-13 14:03:00 [564]

Hat tény hogy nehezebb de egyben nincs értelme mérni a kettőt. Szerintem egy meglévő gépnek sem lehetetlen meghatározni a tehetetlenségét. A forgó elemek legtöbbje a viszonylag egyszerűen számolható ha nem akkor le kell modellezni es a CAD progira bízni. egy kis reserve engineering

Előzmény: svejk, 2012-10-13 13:54:00 [562]


svejk | 25440    2012-10-13 13:55:00 [563]

merőgépemnek=marógépemnek

Előzmény: svejk, 2012-10-13 13:54:00 [562]


svejk | 25440    2012-10-13 13:54:00 [562]

Okos gondolatok, amit említettem hogy nem tudtam a madzagos méréseket megbízhatóan reprodukálni lehet ilyenekből adódtak.
A motor méréseknél pl. kivettem a csapágyakból a porvédőket és kimostam a zsírt.
Az se volt mindegy mekkora volt a zsinór legördülő sugara, hiába változtattam arányosan a súlyt.
A számolás új, tervezett gépnél aránylag jól megy, itt inkább a már összerakott gépek az érdekesebbek. Pl az én ipari merőgépemnek megsaccolni sem tudom nagyon az ilyen irányú adatait.

Az állandó szöggyursulás megvalósítható, akár a mach3 megfelelő gyorsítási értékének beállításával is. Mérni a nyomatékot lehet ha DC servo van rajta, ekkor csupán az áramerősséget kell mérni és visszaszámolni nyomatékra.

Előzmény: Gabcsi5456, 2012-10-13 13:31:00 [561]


Gabcsi5456 | 484    2012-10-13 13:31:00 [561]

Kicsit gondolkodtam erről a dologról és arra jutottam hogy sajnos nem ilyen egyszerű. akkor lehetne így mérni, ha a súrlódást és egyéb veszteségeket elhanyagolhatónak tekintjük. Ez pl egy motornál működhet ahol csak 2 csapágy van. De egy komplett mechanikánál a veszteségeket nem kezelhetjük úgy mint egyfajta tehetetlenséget. Vannak benne súrlódó elemek, vagy mondjuk szíj áttétel stb. Tehát minden egyes fordulaton lesz egy veszteségekből adódó negatív (a mozgást akadályozó) nyomaték. Így minden mechanikának van egy ilyen fordulat-veszteség jelleggörbéje.
(a fordulat lehet sebesség is, mondjuk hogy legyen a hajtó tengely fordulata). Fordítsuk meg a dolgot: Tegyük fel hogy ismerjük a gépünk tehetetlenségé és szeretnénk felvenni a veszteség fordulat jelleggörbét. A tehetetlenséget és tömeget ki lehet számolni meg lehet mérni tervezés során az összes CAD progi megmondja a J-t vagy m-et. Tehát: Van egy ismert tehetetlensegű mehanikának, egy állando nyomatékunk és pontosan le tudjuk mérni egy tartományon belül a gyorsulás karakterisztikát.
Ebből megvan az említett jelleggörbe. Egyszerűbb lenne a helyzet, ha állandó szöggyorsulással tudnánk gyorsítani és közben mérni mekkora nyomatékkal gyorsítunk, csak ezt szerintem nehezebb megvalósítani, de hátha van valakinek erre is ötlete.
Mi a véleményetek erről?

Előzmény: Gabcsi5456, 2012-10-12 14:07:00 [553]


svejk | 25440    2012-10-12 21:16:00 [560]

Arr emlékszem még hogy mindig egy pontról, az index jel előtt egy picivel indultam és így az index jel adta a trigger jelet az analizátornak.

Előzmény: svejk, 2012-10-12 21:15:00 [559]


svejk | 25440    2012-10-12 21:15:00 [559]

No, amikor a MiniLA-val néztem az encoder jeleket, akkor én is ilyen "madzagos" állandó nyomaték generátorral csináltam.
De valamilyen oknál fogva az egymás után levő mérések értékei szórtak.
Lehet még el vannak valahol mentve az eredmény fájlok.

A másik no igen, hogy így lehet egyszerűsíteni a mérést, hogy közben bonyolítjuk.
Legalább is nekem bonyolult, mivel nem ismerek semmilyen program nyelvet, így nekem csak a számlálók maradnak.

Előzmény: Tibor45, 2012-10-12 21:04:00 [558]


Tibor45 | 4923    2012-10-12 21:04:00 [558]

Van ilyen J mérő berendezésem.
Én sokkal egyszerűbben mérek, a mérendő encoderes motor (vagy bármilyen más szerkezet) tengelyére vagy egy rászerelt tárcsára feltekerünk 5-8 menet madzagot, ennek végére egy súlyt akasztunk. Majd álló helyzetből elengedve így a súllyal elindítjuk a motort.
Ezek ismeretében a mérő programban 0.5 - 1 motorfordulatot kianalizál, és kiszámolja az ismeretlen adatú motor tehetelenségi nyomatékát. Majd egyszer a topikomban teszek fel erről további infókat.

Előzmény: svejk, 2012-10-12 16:25:00 [556]


Szalai György | 6568    2012-10-12 21:03:00 [557]

Talán, ha van a gépen egy inkrementális forgó jeladó, azzal a lendületbe hozott gépen, a motor kikapcsolása után, tudsz lassulást mérni. Azután ugyan azt, egy pluszban rárakott, ismert tehetetlenségű tömeggel megint. Ezekből csak kiszámolható valahogy a gép tehetetlenségi nyomatéka.
Ott hogy: Mérési példa: lüktető nyomatékú tengely mérése:

Előzmény: svejk, 2012-10-12 16:25:00 [556]


svejk | 25440    2012-10-12 16:25:00 [556]

igaz amiket leírsz. de:
- Sok esetben a használni kívánt motor inerciája sem ismert.
- meglevő összeszerlet gépen nehéz inerciát számolni utólag, persze nem lehetetlen, de milyen király lenne, csak összekötni egy ilyen teszt motorral direktben és kiírná egy kijelző a gép teljes inerciáját.

Előzmény: b_pista, 2012-10-12 13:57:00 [552]


svejk | 25440    2012-10-12 16:22:00 [555]

Igen az állandó nyomaték áramgenerátorso motortáplálással megoldható.
A szöggyorsulás mérésére kellene a legegyszerűbb mérési megoldást megtalálni.
Én sajnos hajlamos vagyok első körben túlbonyolítani a dolgokat.

Előzmény: Gabcsi5456, 2012-10-12 14:07:00 [553]

svejk | 25440    2012-10-12 16:19:00 [554]

Ez így igaz, ezeknek a motoroknak az áramerőssége jó közelítéssel egyenesen arányos a leadott nyomatékkal.

Előzmény: krajnyák, 2012-10-12 13:55:00 [551]


Gabcsi5456 | 484    2012-10-12 14:07:00 [553]

Igazsag az hogy mostmar lassan csak papiron hallgato. suli melett dolgoztam egyedi gep tervezesben, ahol nagyon sok hasznost tapasztalatra tettem szert. Most egy finnorszagi cegnel vagyok gyakornok szinten gepesztei tervezokent de itt inkabb termekfejlesztes-es foglalkozunk. Eddig egy gepet epitettem ami egy A1-es rajzplotter. Valoban van sok amibiciom de ezekrol majd kesobb.
sok minden inkabb erdekesseg illetve muszaki kihivas oldalrol kozelitek mint hobbista szemszogbol.

Visszaterve ahhoz hogy meghatarozzuk egy machanika inerciajat vegso soron eleg egy ismert es allando nyomatekkal terhelni pl a golyosorso tengelyet, merni a szoggyorsulasat es ebbol adodik is a J. Ez szerinted kivitelezheto a gyakorlatban?

Előzmény: svejk, 2012-10-12 13:35:00 [550]


b_pista | 62    2012-10-12 13:57:00 [552]

Svejk,
igaz, hogy nekünk nincs oly sok időnk, sem lehetőségünk mint egy hallgatónak, akinek hivatalból talán még matlabot is kellene használni, de...
Szóval kiegészitve felvetésedet:
szerintem szét kellene választani a gyorsuló és az állandó sebességü mozgási szakaszt.
Az állandó sebességü szakaszban, mivel gyorsulás nincs, meg lehetne határozni a surlódási erőt.
Ha ezt ismerjük már csak a teta szor béta és a tömeg szer gyorsulás tagok maradnak.
A tömeg kb becsülhető(mérhető), e mellett a forgó részek tetáját kell csak kalkulálnunk.
Ebben viszont a motor nagyobb tömegü forgórészén kivül nem sok nagy tetáju forgórész akad....
Mint emlitetted a motor tehetetlenségi nyomatéka állandó áramu táplálással a fordulatszámváltozás idejéből számitható.
Vagy rosszul gondolom?
Nem tudom(laikusként), kell e pontosabb kalkuláció a tervezéshez.
Szerintetek, kik többet tapasztaltatok?


krajnyák | 141    2012-10-12 13:55:00 [551]

Szerintem a számításokhoz meg kellene határozni a gép mozgáshoz szükséges nyomatékát is.
Ezt eltudom képzelni a motor sebesség tartó üzemében és ilyenkor a motor áramából lehet számolni a nyomatékot, ezt esetleg több sebességen lemérni.

Előzmény: svejk, 2012-10-12 11:53:00 [548]


svejk | 25440    2012-10-12 13:35:00 [550]

Adatlapodara tekintve gépész hallgató vagy és fiatalabb mint amit a nick név sugall.
Gondolom tele ambíciókkal, hajrá!
Példakép van előttünk sok, csak utol kell érni őket.

Előzmény: Gabcsi5456, 2012-10-12 13:26:00 [549]


Gabcsi5456 | 484    2012-10-12 13:26:00 [549]

Szia,

Meg kell mondjam az elektronikahoz sajnos nem sokat ertek, de amit a mechanika inerciajanak a mereserol irsz azt nagyon jo otletnek tartom. Ha letezne egy olyan muszer amivel pontosan meg lehetne merni egy mechanika tehetetlenseget az nem kis dolog lenne. ahogy a mechanka otletek topikban is irtam ezt nagyon nehez meghatarozni. Szamitasokkal is csak kozeliteni lehet, mert van par adat amit nagyon nehez meghatarzni.

Előzmény: svejk, 2012-10-12 11:53:00 [548]


svejk | 25440    2012-10-12 11:53:00 [548]

Lesüllyedt a topoc, kicsit felhozom.

Régen már foglalkoztam ismeretlen motorok inerciájának a méréseivel de elfelejtettem hova is jutottam.

Ha van kedve valakinek agyalhatna a témán.

Én arra gondoltam hogy:
- adva egy ismeretlen DC servo motor encoderrel
- egyszerű áramgenerátoros táplálással és erőkaros-erőmérős módszerrel meg tudom határozni a nyomaték állandóját. Ezt ugye N/A-ban kapom.
- jól megválasztott áramgerősséggel (továbbra is áramgenerátor) táplálva a motort, a motoron levő encoder és egy-két speckó műszer segítségével meg tudnám mérni, hogy X nyomaték hatására mennyi idő alatt gyorsul fel a motor Z sebességre.
(itt képbe jöhet a Minila topicban említett valamelyik egyszerű logikai analizátor, mellyel kényelmesen lehetne loggolni a motor encoderének egyre szaporább jeleit ahogy gyorsul a motor)
Régebben azt hiszem idáig el is jutottam a MiniLA-val néztem is a jeleket.
A mérési eredményből kiszámítható a gyorsulás (szöggyorsulás) majd az áramgenerátor által keltett állandó forgatónyomaték segítségével a motor tehetetlenségi nyomatéka.
Célszerű lenne egy már ismert, adatlappal rendelkező motorral kísérletezni, hogy megbizonyosodjunk a mérésünk pontosságáról.

Ezek után ha már kiszámoltam a motorom inerciáját használhatom a gyártók képleteit, vagy a közkézen forgó egyszerű progikat a hajtástervezéshez, feltéve ha ismerem a tervezett mechanikai elemeket.

De mi van ha már egy kész gépet akarok utólag optimalizálni? Utólag nehézkes lehet a beépített tömegek, veszteségek pontos meghatározása

De ha az első részben megismert motort felszerelem a már kész mechanikára és újból elvégzem az inercia méréseket és a végeredményből a motor inerciáját kivonom akkor megkaphatom az ismeretlen mechanikám inerciáját, mellyel aztán ismét lehet számolni az optimális hajtást.
Jól megválasztott áramgenerátor értékekkel aránylag széles tartományban lehetne így méréseket végezni.

Ez így elég bonyolultnak tűnik, ha van kedvetek adjatok ötleteket, ismertessétek ellenvetéseiteket!



vbodi | 6733    2012-01-14 09:36:00 [547]

Előzmény: PSoft, 2012-01-13 22:57:00 [546]


PSoft | 10173    2012-01-13 22:57:00 [546]

Ez meg,a "klasszikus" megoldás.

A motorok szétszedése nélkül készültek(saját forgással)a tengelyvég furatok a hosszabbító csonkokhoz.
Hátul,meghagytam a szintercsapágyakat is.




Az encoderházakat ragasztottam a motorra.





Előzmény: Pál, 2012-01-13 22:38:00 [545]


Pál | 8068    2012-01-13 22:38:00 [545]

ilyesmi motorokat hajtok a DSSC vezérlővel.

Előzmény: Pál, 2012-01-13 22:33:00 [544]


Pál | 8068    2012-01-13 22:33:00 [544]

Ezt a Mach topikban volt ennek a kezdete , de ez már rég nem oda tartozik.

ˆ PSoft ma 22:18 | Válasz | #7212

Milyen motorokat hajtasz vele?

Nálam gond nélkül mentek az E-240-esek is róla,a HEDS-ekkel.
Válasz 'Pál' üzenetére (#7210)





szokes | 1620    2012-01-11 15:04:00 [543]

aha, ebből azt értem, hogy kottyanás na de majd lesz valami

Előzmény: rferi, 2012-01-11 14:48:00 [542]


rferi | 1309    2012-01-11 14:48:00 [542]

Ha a motor és a szerszám között kotyogásod van, vagy egy rugalmas elem, mint például egy szíj, és a rendszer visszacsatolt, akkor a szabályozást belenget(het)i az a szitu, amikor a kottyanás miatt a motor a terhelést nem az indulás pillanatában kapja meg, hanem a kottyanásnyival később.
Ráadásul ilyenkor a terhelés egységugrás jellegű időbeli lefolyással bír: forog a motor, nulla terheléssel, majd kottyanásnak vége, és mintha nekiszaladt volna a terhelésnek, azonnal nagy terhelést kap.
Ezt a hirtelen terhelésváltozást csak egy nagyon jól beállított szabályozórendszer képes úgy kiszabályozni, hogy ne legyen belőle lengés - esetleg több is -, és minimális túllövéssel lekezelje.
A szabályozókör ilyeténvaló beállításához a szabályzás úgynevezett hurokegyenletét kellene kiszámolni, és ahhoz belőni a szabályzást.
Jó kis difiegyenletek, rengetegsok ismeretlen összetevővel, mivel a gépeden egy csomó mindent nem tudsz valójában.
Emiatt leginkább nem sikerül tökéletesre a szabályzókör beállítása, és leng a rendszer.
Namost azt gondolom nem kell mondanom, hogy minden lengés, pontatlansági hiba a munkadarabban.

Előzmény: szokes, 2012-01-11 13:09:00 [541]


szokes | 1620    2012-01-11 13:09:00 [541]

azt értem, hogy az enkóder a motor valódi elfordulását csekkolja, de hogy ennek megfelelően történt-e valódi elmozdulás azt már nem... na mindegy majd még nézegetem ezek... nem annyira sürgős, még a váz is csak tervezés alatt áll

Előzmény: svejk, 2012-01-11 11:48:00 [538]


svejk | 25440    2012-01-11 12:17:00 [540]

Rengeteg gépet láttam ezekből felépülni, melyeket mindegyiket megelégedéssel használja a gazdája.

Előzmény: Szalai György, 2012-01-11 12:03:00 [539]

Szalai György | 6568    2012-01-11 12:03:00 [539]

Egy utolsó, dédelgetett, használható darabom van még, meg két görbe, rozsdás, ami pajszernek príma. Több rávaló golyósanya több darabban, anyablokkok csapágyházak, végcsapágyak.
Egy hosszú szíj mellett nyugodtan lehet ez is egy alternatíva, még anyagilag is.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 11:21:00 [532]


svejk | 25440    2012-01-11 11:48:00 [538]

Most nekem is mennem kell.
Addig kicsit olvasgass a visszacsatolt mozgatási rendszerekről, vagy úgy általában a visszacsatolásról.

Előzmény: szokes, 2012-01-11 11:33:00 [535]


sneci | 1763    2012-01-11 11:38:00 [537]

Most mennem kell, később visszatérünk rá....

Előzmény: szokes, 2012-01-11 11:33:00 [535]


svejk | 25440    2012-01-11 11:34:00 [536]

Talán jobb lenne a saját topicodban vesézni a témát, hiszen itt már nem is igazán a szervoról van szó.

Előzmény: szokes, 2012-01-11 11:31:00 [534]


szokes | 1620    2012-01-11 11:33:00 [535]

miért a szervó képes magától korrigálni az esetleg kottyanást? v agy ezt nem értem ezt a zavarás korrigálást

Előzmény: sneci, 2012-01-11 10:52:00 [526]


szokes | 1620    2012-01-11 11:31:00 [534]

tudom hogy nem árul rosszat az MSD-im is tőlük vannak. és remekül mennek.

hát igen neki kellene állni tervezni mert addig teljesítményről nem nagyon tudok nyilatkozni...

Előzmény: svejk, 2012-01-11 11:26:00 [533]


svejk | 25440    2012-01-11 11:26:00 [533]

Te tudod mi mennyibe fáj Neked.

Ha találsz megfelelő teljesítményűt természetesen jók hiszen a Klavio nem árul rosszat.

A belső jelfeldolgozás elve, vagy javarészt analóg, vagy full digitális, valamilyen DSP mikroprocesszoros.

Előzmény: szokes, 2012-01-11 10:46:00 [525]


svejk | 25440    2012-01-11 11:21:00 [532]

Még mindig van belőle? Sosem fog elfogyni? )

Előzmény: Szalai György, 2012-01-11 11:05:00 [530]


szokes | 1620    2012-01-11 11:10:00 [531]

írtam is vissza

Előzmény: Szalai György, 2012-01-11 11:05:00 [530]


Szalai György | 6568    2012-01-11 11:05:00 [530]

Orsó ügyben toltam egy mélt.

Előzmény: szokes, 2012-01-11 10:29:00 [522]


szokes | 1620    2012-01-11 11:05:00 [529]

ez a betonos gép érdekelne...


szokes | 1620    2012-01-11 11:02:00 [528]

de neked van is valami saját fejlesztésű vezérlőd nem?

Előzmény: sneci, 2012-01-11 10:52:00 [526]


szokes | 1620    2012-01-11 11:01:00 [527]

igen szíj esetén vagy az omega, vagy a dupla megoldásra gondoltam én is, nem erre a szimpla lógjunk a levegőben megoldásra.

Fogaslécnél szimpatikusnak tűnik az a megoldás amit a jelenlegi gépünknél is alkalmazunk és ha sikerül még egy kcisit fejleszteni rajta akkor szerintem számunkra elfogadható lesz...

na akkor okosabb nem lettem, mert ez nem bírom eldönteni hogy ac vagy dc irányba menjek...

Előzmény: sneci, 2012-01-11 10:52:00 [526]


sneci | 1763    2012-01-11 10:52:00 [526]

Ha szervóban gondolkodsz, akkor törekedj a merevségre, a lengésmentes konstrukcióra.
A hosszú szíjat nem szereti a szervó, mert beleng. A lengést a szervó igyekszik kompenzálni, és a végzett munka nagy része ennek a zavarásnak a kiküszöbölésére fordítódik. Másik kellemetlen hatása, hogy rontja a szervókör stabilitását. Egyszerű szíjhajtás esetén lebeszélnélek a szervóról.
Az "omega" szíjhajtásnál már jobb a helyzet, mert nem levegőben lóg a szíj, nem tud belengeni. Ebben az esetben csak a 3 méteres szíj rugózó nyúlásával kell számolni, ami lényegesen kisebb zavarást visz a szervókörbe.
Még jobb a "dupla szíjas omega", mert az alsó szíjat le lehet ragasztani, és csak a 100-150 mm-es levegőben, illetve a fogazott tárcsákon átvetett szakasz rugózása játszik.
A fogasléc esetén a kottyanásnak hasonló hatása van szervókörre, mint a levegőben lógó szíjnak. Csak kottyanás mentes hajtás mellet javasolnám a szervót.

Ezekhez problémákhoz képest nincs jelentőse annak a kérdésnek, hogy AC vagy DC. Megfelelő illesztéssel mindkét változat jó lehet.


szokes | 1620    2012-01-11 10:46:00 [525]

és máris 2 kéne belőle... inkább marad a fogasléc az fele annyiból megvan

a Klaviós féle servoce vezérlők pl jók lehetnek nekem?

mi a különbség a sima ac driver és a digital ac driver között

Előzmény: svejk, 2012-01-11 10:43:00 [524]

svejk | 25440    2012-01-11 10:43:00 [524]

Egy ekkora mérető használt 25x25-ös orsó ára 40-80 ezer Ft volt nemrég használtban.

A motorteljesítmény elsősorban megkívánt mozgatási és mechanika paramétereitől függ, valóban szélsőséges értékeket felvehet kellő motorteljesítmény.

Ha már tudod a géped fizikai és elvárt paramétereit, saját felelősségre próbálkozhatsz a topicban levő kis excel progival, illetve biztosan kapsz segítséget Tibor45-től a Robsy topicban is.

Előzmény: szokes, 2012-01-11 10:29:00 [522]


svejk | 25440    2012-01-11 10:37:00 [523]

De hogy ne csak közhelyeket írjak.
- Az AC servo ugyanabban a teljesítményben kisebb kubatúrával rendelkezik.
- Elméletileg karbantartásmentes, de maga felújítás is csak a csapágycserékből áll.
- Fontos jellemzője hogy a forgórész tehetetlenségi tömege sokkal kisebb mint a DC motoré, ez az esetek többségében előnyös.
- Az AC szervo rendszerek általában közvetlen a hálózati feszültségről működnek, nincs szükség nagyméretű tápegységre.
- Komplett ipari AC szervo rendszert könnyebb használtban találni mint DC-t.

Előzmény: svejk, 2012-01-11 10:18:00 [521]


szokes | 1620    2012-01-11 10:29:00 [522]

Köszi.... a hajtás orsót ekkora méretben már nem bírok megfizetni, de egy fogasleces megoldás az megint szimpi, viszont egy szijhajtáson is gondolkodom...

nézegetem a servo vezérlőket meg motorokat, de pl ott elakadok, hogy mekkora teljesítményű motor az ami kb kellhet... mert itt repkednek ám a wattok 50-1kw-ig simán...

Előzmény: svejk, 2012-01-11 10:18:00 [521]


svejk | 25440    2012-01-11 10:18:00 [521]

Azt hogy milyen rendszerű lesz a hajtásod magadnak kell eldönteni a pontosság és egyéb követelmények figyelembe vételével.
Az hogy DC vagy AC servo majdnem mindegy, sokkal fontosabb a jó beállítás, összhang az egész rendszer közt.
A napokban láttam egy hasonló méretű famegmunkáló gépet, szinte full betonból.
A mozgó híd is mezei vasbeton, talán 350 Kg.
A mozgatás a hosszú oldalon 25x25 golyósorsó volt forgatott anyával.
(hátha olvassa a delikvens, és mégis rak fel képeket)

De ajánlhatok pl. én neked most itt bármit, jön a következő ember és ő teljesen mást ajánl.
A mostani gépedet is a saját fejed után tervezted, bevált, tegyél úgy most is!

Ha nem full iparszerűen fogod használni akkor minden bizonnyal a hajtást is a beszerezhető alkatrészek ára fogja majd meghatározni.

Előzmény: szokes, 2012-01-10 21:14:00 [519]


szokes | 1620    2012-01-11 10:07:00 [520]

Senki szervo guru nem jár erre


Fórum főoldal  |  A lap tetejére

Időrend:
Oldal 3 / 14 Ugrás ide:
|◄ Első  ◄ Előző  1 2 3  4   5   6   7     Következő ►  Utolsó ►|